Optic World Optika – szemüveg, kontaktlencse, napszemüveg forgalmazás, látásvizsgálat

Szemüveg készítés

Additional Info

A szemnek a legkevésbé megterhelő, ha a lehető legalacsonyabbra tesszük az asztalon, és legalább olyan messze legyen ameddig a kezünkkel elérünk. Legyen szemben, ne kelljen oldalra néznünk, vagy ferdén ülni előtte. Néhány munkaasztalba be van süllyesztve a monitor, általában nem látásergonómiai szempontból, mégis ideális megoldás. Ha a szem lefelé tekint, kisebb a szemrés, mintha egyenesen, vagy felfelé néz. Kisebb szemrésnél kevésbé párolog el a könny.

Ahhoz, hogy megértsük a képernyős munkahelyeken felmerülő különböző egészségünkre káros tényezőket, tudnunk kell ezeknek működését és hatásait.
 
Különböző megjelenítő eszközök működése, tulajdonságai

A monitorok a számítástechnika őskorának hírnökei, abból a szempontból, hogy itt alkalmaznak egyedül még elektroncsöveket, vagyis a képernyő katódsugárcsövét. Az elektronok nagy hő hatására kilépnek a fém vezetőkből, és a pozitív töltésű részek felé nagy sebességgel indulnak el a képernyő közepe felé. A képernyőt belülről foszforréteggel vonják be, amely elektron becsapódás hatására fényt bocsát ki a becsapódás helyén (képpont). A középre fókuszált elektronsugarat mágneses térrel el tudják téríteni, így az egész képernyő képpontjai megvilágíthatóak vele. A sugár a bal fölső sarokból indul, és jobbra haladva soronként rajzolja meg a képet. A sugár a jobb alsó sarokba érve visszafut a kiinduló állapotába. A fölrajzolás másodpercenként kb. 60-szor megtörténik, ezen idő alatt a pontok fénye még megmarad. A színes monitoroknál annyi a változás, hogy 3 elektronsugár halad egymás mellet, és mindig a megadott pontba csapódnak be.

A hagyományos monitorok továbbfejlesztéseként megjelentek a hengerpalást, majd a teljesen sík (Flatron) felületű képernyők. Ez azonban újabb problémát vetett fel, mivel az eltérített elektronsugár a középponttól távolabb ellipszis alakban csapódik az ernyőbe, rontva az élességet. A jelenlegi korszerű monitorok sugárzási paraméterei napjainkban jelentősen csökkentek. A képernyőn elöl középen 8-16 mGauss, elöl 30 cm-re 0,7-1,3 mGauss, hátul 10-30 mGauss, oldalt 25-75 mGauss.
Léteznek más típusú monitorok is amelyek nem katódsugárcsöves megoldást alkalmaznak, ami azt jelenti hogy nincs előttük, mellettük, körülöttük káros sugárzás. Ilyenek pl: az LCD - aktívmátrixos folyadék-kristály kijelzők, melyek, a képernyőn tranzisztorok által vezérelt világító piros, kék és zöld pontok segítségével jelenítik meg a képet. Sajnos a tranzisztorok hibája a képpont végleges meghibásodását is maga után vonja. Nagyon nagy a gyártási selejt hányad ezért még mindig drága az előállításuk. A másik lapos képernyőtípus a PDP Plazmakijelző. Foszforeszkáló kép pontok amelyek mindegyike egy kamrában található neon és xeon gáz keverékének feszültség hatására való gázkisülést hoz létre ami ultraibolya hatásként gerjeszti a képpontban található foszfort. Egyenlőre probléma a nagy fogyasztás és a relatív csekély kontraszt. Előnye a kis súly és a kis előállítási költség.

 
A kép minőségét - ha a körülményeket megfelelővé tettük - két dolog határozza meg. A videokártya és a monitor. A videokártyának tudnia kell a 85 Hz-ez függőleges képfrissítési frekvenciát. Ez manapság nem nagy feladat, viszont nagyon sok helyen régi gépek dolgoznak, amik ezt nem tudják. A képfrissítési frekvencia azt jelenti, hogy egy másodperc alatt hányszor villan fel a monitor képe a szemünk előtt. Ha ennek az értéke alacsony, a képet vibrálni látjuk. A 85 Hz-nél nagyobb érték általában a normál méretű monitoroknál nem szükséges.


Computerrel dolgozók panaszai
Computer Vision Syndrome (CVS)
                - Szemfájdalom
                - fáradtság
                - égő, viszkető érzés
                - homályos és kettős látás
                - fókuszálási nehézségek
                - fejfájás
                - hát, nyak és gerincfájdalom

Túl az ergonómiai elvárásokon, térjünk rá a szemészeti vonatkozásokra.
A képernyőfigyelés igen fontos elemére világít rá egy japán felmérés, mely szerint a tartósan számítógép előtt ülők kevesebbet pislognak, ami a szem kiszáradásához vezet. Normálisan 22-szer pislogunk percenként, olvasás közben ez a szám tízre csökken, a képernyőt figyelve mindössze hétre. ( kevesebbet pislogunk a koncentráció miatt) A szem idő előtti kifáradásának az alacsony pislogási szám meghatározó tényezője, különösen, ha alacsony a relatív páratartalom a helyiségben.

A monitor előtt kontaktlencsét használók (főleg a lágylencsések) hátrányosabb helyzetben vannak, mint a szemüvegesek. Ez nemcsak abból adódik, hogy a kevesebb pislogás miatt a kontaktlencse felszínét borító könnyfilm gyengül, felszakadhat, ezáltal a száraz szem tüneteit okozza, hanem a kontaktlencsék kisebb szűrőképességgel rendelkeznek.

A felületükre lerakódik az a finom por, amit a monitor sztatikus vonzása a környezetben lebegtet. A monitor mindig porosabb, mint az egyéb felületek a környezetében. Általában NEM javasoljuk a -tartós- monitor előtti munkák esetén a kontaktlencse viselést. Amennyiben a páciens ennek ellenére viselni akarja, akkor nedvesítő cseppek használatával a panaszok esetleg mérsékelhetőek.

A könnynek nedvesen kell tartania az érzékeny szaruhártyát és kötőhártyát, azokat oxigénnel el kell látnia. A könny antitesteket, enzimeket tartalmaz amelyek megakadályozzák a könnybe jutott szennyeződések, baktériumok, és vírusok okozta fertőzéseket. Pislogáskor a könny egyenletesen eloszlik a szemgolyó felszínén. Azért, hogy a könny mindezeknek a funkcióknak eleget tudjon tenni, nagyon bonyolult összetétellel rendelkezik. Ha a könnytermelésnek és a könnyeloszlásnak ebben a kifinomult rendszerében zavar támad, tehát a termelt könny minősége vagy mennyisége csökken Díszkomfort érzés lesz a kontaktlencse viselése, illetve kötőhártyánk akár még kontaktlencse viselete nélkül is piros, vérbő lesz.


Fényviszonyok, és látásergonómia
Beszélnünk kell a fényviszonyokról is. Olvasáshoz eddig is javasoltuk a helyi megvilágítást adó, de nem kápráztató lámpát. A beolvasandó adatokhoz ez szükséges úgy elhelyezve, hogy a monitorra ne essen a fénye. A helyiségben a túl erős fény is zavaró lehet, de az sem jó megoldás, ha lekapcsolják a világítást, és a kriptasötétségű helyiségben csak a képernyő világit. Az emberi szem fényadaptációja (pupilla tágulás-szűkülés, ideghártya retinabíbor) igen nagymértékű. Ezt kihasználva mindenképpen olyan fényviszonyok beállítása szükséges, hogy ez a két védő funkció a lehető leghatékonyabban működjön.
A képernyőre ne essen ablakból áradó vagy lámpa fénye, mert ez zavaró csillogást okoz, még a jobb monitorokra felvitt tükröződést csökkentő rétegnél is.


 

A szem fáradása a látott kép minőségétől függ. Ha a betűk kicsik, vagy elmosódottak, a színek rikítóak, nem élethűek, a szemet erőlteti. Márpedig a monitorok színei nem élethűek nem egyeznek az ideghártyánk érzékeny területén lévő csapsejtek színérzékenységének a kódoltságával Az is fontos, hogy a képernyő fényereje és a munkahely megvilágítása összhangban legyen. Sötét helyen egy fényes monitor nagyon fárasztó, és nincs rosszabb a monitor üvegében tükröződő lámpafénynél.

A szoba és a monitor mesterséges fénye a természetesnél több sárgát és kéket tartalmaz, ami szintén megterhelő a szem számára. A monitor helytelen elhelyezése (más irányban van a monitor, mint az asztalon lévő szöveg, vagy túl nagy a távolság a monitor és az írott szöveg között, vagy a monitor túl magasan van , a törzs, a fej és a szem sok felesleges mozgást végez így gyakran kell más távolságokra fókuszálnia. (Wimbledon)


A szemnek a legkevésbé megterhelő, ha a lehető legalacsonyabbra tesszük az asztalon, és legalább olyan messze legyen ameddig a kezünkkel elérünk. Legyen szemben, ne kelljen oldalra néznünk, vagy ferdén ülni előtte. Néhány munkaasztalba be van süllyesztve a monitor, általában nem látásergonómiai szempontból, mégis ideális megoldás. Ha a szem lefelé tekint, kisebb a szemrés, mintha egyenesen, vagy felfelé néz. Kisebb szemrésnél kevésbé párolog el a könny.

A fáradtságérzés oka lehet, hogy a szem huzamosabban egy irányba, és csak közelre tekint. A szemet mozgató izmok állandó, egyenletes terhelés alatt állnak, ez hosszú idő után megterhelő. Mintha huzamosabban vigyázzba kellene állni. Ilyenkor a távoli látás egy ideig rosszabbá válhat. Ez az alkalmazkodási görcs, ez a munka befejezése után percekig vagy akár ½-1 óra hosszára is fennállhat.

A kétszemes együttlátás egyensúlya felborul ami gyakran okoz fejfájást, szemfáradtságot, kettős látást. A kétszemes együttlátást 6 pár szemizmunk biztosítja, egy roppant kifinomult szenzoros-motorikus működésen keresztül. Ha az egyensúly felborul kettős látásunk lesz. A pácienseim arra panaszkodtak, ha az egyik szemüket becsukták, csak úgy tudtak dolgozni. A nap felére vagy végére az agyunk már nem tud külön energiát abba fektetni, hogy a 2 szemben nem egymásnak megfelelő helyen keletkezett ingerületet egyetlen egy darab éles képpé alakítsa. Az emberek 95%-ának van ilyen problémája, csak toleranciánk különbözőségéből fakad, hogy kinek okoz ez kézzel fogható panaszokat.

E fénytörési hibát speciális műszerrel pontosan be tudjuk mérni és megfelelő prizmás korrekcióval orvosolni tudjuk.

Presbyopia
A panaszok hátterében a leggyakrabban a presbyopia áll, vagyis az amikor a kisbetűk olvasása már nehézségeket okoz. A közelre nézés a kor előrehaladtával egyre nehezebbé válik. Az olvasás az írás minden közeli tevékenység elvégzése a látás romlásával egyre nagyobb problémát okoz. Ez egy teljesen normális, természetes okkal magyarázható jelenség: a szemlencsénk, mely képessé teszi szemünket arra, hogy szabadon érzékelje a különböző távolságokat egy idő után elveszíti rugalmasságát. Ezáltal a szem alkalmazkodóképessége csökken. Eleinte megpróbálja a problémát megoldani úgy, hogy az olvasandó szöveget kissé nagyobb távolságra helyezi. Eljön azonban az az idő amikor a karja már nem bizonyul elég hosszúnak. Ez az a pont, amikor valóban szüksége van segítségre ahhoz, hogy kényelmesen olvasson. Ilyenkor a bifokális vagy multifokális lencse nem a legjobb megoldás, mert a távoli korrekcióval nem látja a páciens a monitort, az olvasó résszel megint nem látja élesesen a képernyőt, sőt a megemelt fejtartás is kényelmetlen. A progresszív szemüveg átmeneti csatornája viszont esetenként keskeny ahhoz, hogy az egész képernyőt élesen lássa.

Megfelelő dioptriájú monitornéző szemüvegre van tehát szükség, a felső rész dioptriája a monitor távolságára az alsó rész dioptriája az asztal távolságára legyen beállítva. A szem fáradását az említetteken kívül egyrészt a nagy energiájú kék színű fénysugarak okozzák, amelyeket a számítógépek monitorai tartalmazzák, másrészt a műfény a természetesnél nagyobb arányban tartalmaz a sárga tartományban lévő fénysugarakat, melyek szintén nagyon fárasztják a szemet. A látható fény kék hullámhossza rövidebb hosszúságú, mint a vörös, és ezzel energiában gazdagabb, ami a szem tiszta törőközegeiben jobban szóródik. Ez a szóródás káprázathoz vezet és ezzel a kontraszt romlásához.(fehér alapon fekete betűk kontrasztja is nagyon fárasztó) Ezért minden típusú optikai lencsére dioptriás vagy dioptria nélküli változatban is elengedhetetlen az alapanyagában színezett lencsék kiváló monitorszűrő képességű réteg, melyek alapanyaguknál fogva igen jó szűrőhatással és kifejezetten a monitorok spektrumához igazított karakterisztikájukkal a gyakorlatban is remekül bizonyítottak. Ezek a lencsék kékblokkolók, amelyek káprázatcsökkentők és lényegesen javítják a kontrasztot, a sárga színtartományban is szelektíven szűri a fénysugarakat, ami javítja a számítógépes jelek felismerhetőségét.

 
A vörös nap a reggeli vagy az esti párában
A fehér napfénynek csak a hosszú hullámhosszú vörös hányada hatol át a párán, a rövidhullámú fényhányad szétszóródik. Vörös napot látunk, amely a valóságban reggel is olyan mint délben. Tehát a pára mintegy kékblokkoló játszik szerepet abban, hogy csak a hosszúhullámú vörös hatol át a közegeken és éles képet ad az ideghártyán. Hasonló hatás éri szemünket a monitor előtt ülve és műfény megvilágításban, ahol a hideg nagy energiájú kék fény miatt a kontraszt sokkal gyengébb. Cél: a színeket a vörös színtartomány felé eltolni.

Ez az első és leghatásosabb lépés, hogy szemünknek megadjunk minden esélyt, hogy a COMPUTERREL DOLGOZÓK PANASZAI enyhüljenek.

Itt említjük meg, az anyagában színezett lencsék, kiváló monitorszűrő képességét, melyek alapanyaguknál fogva igen jó szűrőhatással és kifejezetten a monitorok spektrumához igazított karakterisztikájukkal a gyakorlatban is remekül bizonyítottak. Emellett beltéri műfény megvilágítás mellett is kiválóan használhatóak.



 
További védekezési módok a panaszok enyhítésére
    - üljünk minél messzebb a monitortól, legalább 60 cm-re
    - a szobában ne legyen csillogó felület
    - a monitor közepe kissé szemmagasság alatt legyen
    - gyakori pislogás, műkönny
    - monitor elé szűrőernyő az elektromos sugárzás széles tartományát szűrik
    - monitornéző szemüveg, amely főleg a kék és a sárga tartományban szűr, antireflex réteg a jobb fényáteresztés érdekében
    - nem utolsósorban egy átfogó szemészeti vizsgálat
    - a korrigálatlan fénytörési hibák orvoslása olyan egyéneknél, akik közeli munkát végeznek.
Általánosságban azt lehet mondani, hogy a képernyő előtti munka 70-75%-ban okoz panaszokat, mert ez a feladat nagyobb vizuális igénybevételt jelent, mint másfajta közeli munkavégzés.
A vizsgálatot mindig a páciens kikérdezésével kezdjük. Érdeklődésünknek ki kell terjednie arra is , hogy mennyit, milyen gyakorisággal és milyen monitor előtt ül az milyen távolságban és magasságban helyezkedik el.
-TARTSUNK SZÜNETEKET, ha 1 percre másfelé nézünk a munkát utána kényelmesebben tudjuk folytatni.
Hatályos rendelet írja elő a különböző képernyőt használók számára, a kötelező munkaszemüveg használatát
Magyarországon az 50/1999. EüM rendelet szabályozza a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit. Ez a rendelet részletesen foglalkozik a képernyős munkahelyek kialakításának feltételeivel. E rendeletnek hamarosan várható a további jogszabályi részletezése, mely pontosan meghatározza, milyen szemüvegre vonatkozhat térítés.

A MAGYAR OPTIKUS IPARTESTÜLET és az OpticWorld azt ajánlja minden munkaadónak, hogy minden dolgozóval végeztessenek átfogó szemvizsgálatot a munkába állás előtt, aki ilyen munkát fog végezni.
A képernyős munkahelyeken dolgozók jó látásélességének biztosítása nemcsak emberiességi szempontok miatt fontos, hanem azért is, mert a jobb látás meg növekedett teljesítményhez vezet.